English (United Kingdom) Hungarian (formal)



Jövőkép
1. A szolgáltatási rendszer

Egy szolgáltatási rendszert úgy határozhatunk meg, mint az erőforrások dinamikus, közös értékteremtő konfigurációját, amely magában foglalja az embereket, a technológiát, a szervezeteket és a megosztott információt (nyelv, törvények, mérések és módszerek), amelyek egymással összeköttetésben vannak (belső kapcsolódás), ugyanakkor az értékteremtésre vonatkozó javaslatok révén is kapcsolódnak egymáshoz (külső kapcsolódási felület). A szolgáltatási rendszer célja, hogy a fogyasztói keresletet következetes és hasznos módon, a versenytársak által kínált alternatíváknál hatékonyabban elégítse ki. Méretét tekintve a legnagyobb szolgáltatási rendszer a globális gazdaság, amely egy külső természetes rendszerhez kapcsolódik. A legkisebb szolgáltatási rendszer egyetlen személy, aki egy belső kognitív/biológiai rendszerhez kapcsolódik. A típusok szerinti besorolás alapján az üzletek, a kormányzati szervezetek és az egyes háztartások mind egy-egy példa a speciális érdeklődésre számot tartó szolgáltatási rendszereken belül, amelyek sok egy-egy adott szerepet betöltő generáción keresztül folytathatják működésüket.

Kép:©IBM

 

 

2. A szolgáltatástudomány

 

A szolgáltatástudomány célja, feladata, hogy feltárja a komplex szolgáltatási rendszerek működési mechanizmusát és az őket összekötő értékteremtő folyamatokat. Mindez koherens, integrált tudásanyaggá összeállva segíti a szolgáltatások megújulását, fejlődését számos területen – az egyén, a szervezetek és a társadalom érdekében. Miközben világosan látjuk, hogy a szolgáltatási rendszerek nagyon különbözőek, és éppen ezért külön vizsgálandók az árnyalatnyi eltérések megértése érdekében, fontos feladat a közös alapok feltárása. Választ kell találnunk olyan kérdésekre, mint

1. Hogyan fejlesszük a szolgáltatási rendszereket, hogy fenntarthatóan javítsuk az alapvető fontosságú indikátorokat/mérőszámokat? (vevőelégedettség, produktivitás, törvényhozói és hatósági követelményeknek való megfelelés/regulatory compliance, innovációs képesség)


2. Hogyan hozzunk létre új típusú vagy magasabb hozzáadott értéket biztosító szolgáltatási rendszereket?

A szolgáltatástudomány az integráció, az optimalizálás, a fenntarthatóság kérdésköreit járja körbe, amely kiterjed a „best practice” eseteinek feltárására, alkalmazására és továbbfejlesztésére. Célja, hogy világos, elfogadott magyarázatokat adjon a szolgáltatási rendszerek komplex egészére.

Az elmúlt 20 évben számos szolgáltatásokat vizsgáló tudományterület alakult ki, mint pl. szolgáltatásmarketing, szolgáltatásmenedzsment, szolgáltatástervezés, stb. Ezek azonban mint tudástöredékek vannak jelen, a szolgáltatási rendszereket a maguk komplexitásában vizsgáló (emberekre, szervezetekre, megosztott információkra és technológiákra vonatkozóan) és leíró egységes integrált tudásanyag még nem áll rendelkezésre. A szolgáltatástudomány az értékteremtő források minden típusára, valamint mindazon diszciplinákra és kompetenciákra kiterjed, amelyek tanulmányozzák és alkalmazzák ezeket. A szolgáltatási rendszerek megértésének kulcsa nem csupán az, hogy a szolgáltatás egy-egy aspektusát vizsgáljuk meg, hanem sokkal inkább az, hogy a szolgáltatást az egymással interakcióba lépő részek rendszerének tekintsük. A számos diszciplinát felölelő integrált elmélet létrehozásának kemény munkája azonban még várat magára.

 

3. A szolgáltatástudomány érdekcsoportjai

 

A komplex szolgáltatási rendszereken belül működő egyének, intézmények egyaránt érdekeltek abban, hogy a rendszer fenntartható legyen és hatékonyan működjön. A bevétele növelését kívánó üzleti szféra (mind a nagy-, mind a közép- és kisvállalatok szintjén) illetve a nonprofit szféra képviselőit szintén hasonló érdekek mozgatják. A versenyképességüket javítani kívánó kormányzati szervezetek (állami, megyei vagy helyi szinten) ugyancsak fontos szereplők. Utóbbiak számára kulcsfontosságú kérdés, hogyan tudják biztosítani a magasan képzett munkaerőt, a tudásgazdaságot, illetve hogyan segíthetik elő a jogi, szociális, műszaki és környezeti háttér megteremtésével a szolgáltatások innovációját.

 

4. Miért most van szükség a szolgáltatástudományra?

 

Az olyan globális trendek, mint a demográfiai változások, offshoring, önkiszolgáló technológiák és web alapú szolgáltatások megjelenése, az egyre növekvő igény a tudásintenzív munkafolyamatok iránt mind kihat a szolgáltatások innovációjára. Következésképpen a termékek, üzleti megoldások, kormányzati rendszerek, háztartások, megosztott on-line információk egyre komplexebb mivolta megkívánja a szolgáltatási rendszerek egészének tudományos vizsgálatát.

 

Reference:
IfM and IBM. (2007). Succeeding through Service Innovation: A Discussion Paper. Cambridge, United Kingdom: University of Cambridge Institute for Manufacturing. ISBN: 978-1-902546-59-8

 

 





Feliratkozás az SZTMK hírlevelére

Név:
E-mail cím:
Leiratkozás

Hallgatóink / oktatóink mondták

„Örömmel veszek részt a ’Szolgáltatási munkatárs’ képzésben. Előző munkahelyeimen a vendéglátás és kereskedelem területén dolgoztam és szereztem tapasztalatot. Szakmailag felkészült oktatók adják át a számomra fontos, még hiányzó tudást. Rugalmas szervezés, jó körülmények biztosítják a folyamatos munkát. Kedvencem az üzleti angol. Úgy érzem, jó úton haladok a célom felé, amely az erősen fejlődő szolgáltatási szektorban való szerepvállalást jelenti. Álláskeresőként legkésőbb ez év szeptemberéig szeretnék helyben elhelyezkedni. Köszönet az Alapítványnak támogatásáért.” (Móritz László, Székesfehérvár)

Kapcsolat

Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány

Postacím: H-1396 Budapest, Pf. 477.
Tel: (+36) 1 371 0068
Fax: (+36) 1 205 3318

info@sztmk.hu

 

Címünk:

1061 Budapest,

Andrássy út. 17. III. 11

 

Ügyfélfogadási rend:
Hétfő: 10 - 13
Előzetes időpont egyeztetés:
+36 70 397 5434 

Intézmény-akkreditációs lajstromszám:
AL-2527

Engedélyszám:
E-000107/2014

 


Hirdetés



Támogatja a Joomla!. Hosted by petend. Valid XHTML and CSS.